Először kb két hete hallottam tőle, akkor jöttünk haza mamáéktól, Ő hátul az ülésében, én persze elöl vezető pozícióban. Szokás szerint kérte a teáját, odaadtam, és ekkor jött az első: -tissz.

Kicsit olyan volt mintha…. de féligmeddig elhessegettem a gondolatot, mondván, az azért nem lehet…

Aztán kb egy héttel később megint egy teás szituációban jött a következő tissz.

És azóta egyre sűrűbben. Már nem csak a teára, ha kér egy evőeszközt, vagy bármi mást, és megkapja, jön a “tissz.”

Úgyhogy kijelenthetem, még nincs két éves, de olyan illedelmes, hogy minden adott szituációban jön a “tissz.”

szótár:
tissz-kössz