A hóna bejegyzései: december 2010

…avagy vannak elveim amiket nem akarok feladni… azt hiszem az egész azzal kezdődött, hogy messze elhatároltam magam attól hogy „pocaklakó”-ként emlegessem a mi kis Rizsánkat. Továbbá nem mondtam sosem hogy manó, manócska, babó, babci, viszont sokkal inkább éreztem úgy hogy … Folytatódik…. →

Hiába, az én fiamnak úgy a legjobb ha az egyik lábát kinyújtóztatja. Egyenesen be a bordáim közé hogy levegőt se kapjak. Ezt a pozitúrát egész álló nap képes tartani. Piszkáltam, bökdöstem, maceráltam minden módon, még kérleltem is a legbájosabb anya-hangon…. … Folytatódik…. →

Egyelőre nem tudom eldönteni hogy a születése előtti mikulásnap a nulladik vagy a mínusz egyedik… Hmm?? Mindenesetre tegnap apával (végre valahára elrángattam a gép elől) nekilódultunk gyerekszobát igazgatni. Alapvetően nem is tűnt olyan nagy falatnak amilyen lett belőle. Azt ugyan … Folytatódik…. →