BigMac, nutella

már 10 napja hogy betöltötte a bébi a 3 hónapot, elérte a 64cm-t és a 6500g súlyt. Ez persze nem is csoda mert eszik, nagyon jól. Nekem pedig termelnem kell, mert kéri, sőt követeli, neki márpedig kell minden csepp amit belőlem ki tud facsarni! Úgyhogy nem marad más részemről mint a termelés. Napjában többször is nekem szegezik a kérdést, hogy “van még tejed?” .. és én kicsit meg vagyok ezen lepődve, mert persze hogy van, miért ne lenne? Az a normális hogy van, nem? Hiszen még nincs 4 hónapos, még az elsődleges, az egyetlen és a legeslegfontosabb tápláléka az anyatej. Nem is igazán értem azokat az anyákat akik az első kis problémánál megvonják a vállukat hogy “hát sajnos nekem nincs elég tejem” “nekem elapadt” és máris nyúlnak a tápszerhez. Elhiszem, bizonyos szempontból könnyebb, mert nem kötődik az anyához, nem kell adott esetben anya ahhoz hogy a gyereket megetesse valaki ha éhes..
Én nem mondom hogy nekem/nekünk nincs időnként gondunk, mert nagyonis figyelni kell arra hogy meglegyen a megfelelő folyadékbevitel, hogy mindig egyek eleget, és amennyit tudok pihenjek is, mert a hajtásban, vagy ha nincs miből akkor valóban nem tud a szervezet eleget termelni. A teát már rég el kellett hagynom, mert G hasa fájt tőle. (pedig milyen jól működött!) Úgyhogy maradtak az alternatív tejszaporítási technikák, tapasztalati alapon, már tudom, hogy a rizs jó, hogy ha nem vizet iszom hanem gyümölcslét akkor az jobb, de már azt is tudom, hogy az abszolút jolly joker a nutella, gyakorlatilag azonnal képes hatni, és egy-egy kósza mcD vacsora reggelre éri el azt a hatást hogy én ébredek előbb, és már úgy várom hogy a gyerek is felébredjen és megszabadítson a feszítéstől. Úgyhogy jelentem, tejem: VAN.