A világ legédesebb gyereke!

Kétségkívül az enyém a világ legédesebb gyereke. Jó tudom, minden anya ezt mondja, de én egészen biztos vagyok benne, a tévedés kizárt!.. (a többiek nyilván hazudnak, illetve azért lehetnek tévhitben mert nem ismerik G-t. )
Amit már “megszoktunk”, hogy ő mindig mosolyog, nagyon kevés sírást prezentál, reggel amíg be nem megyünk hozzá édesen gagyarászik, és amikor meglát, örömében felkiált De ezeken kívül, azért mindig meglep valami aprósággal, amitől aztán újra és újra ellágyul az anyai/apai és a világ összes szíve..
A héten valamelyik reggel evés után még maradtunk az ágyban, eljátszogattunk, egész addig amíg el nem álmosodott. Már hanyatt fektében is láttam hogy csukódik a szeme, hát gondoltam egyet, hasra fordítottam, ő pedig el is aludt pár perc alatt. Nekem sem kellett több, elég fáradt voltam, hát én is elszundítottam. Nem túl mélyen, hiszen a mi ágyunk körül nincs rács, és azért hason elég nagy helyváltoztatásokra képes már G, úgyhogy kb. 5 percenként azért kilestem a szemhéjam mögül, hogy alszik-e még. Így telt el a szokásos fél órás szundija, mígnem az egyik 5 perces rálesésnél Ő már ébren figyelt engem… (lehet hogy ő is rámnézett 5 percenként??) még csak meg sem moccantam, csak kinyitottam a szemem, G ott könyökölt az arcomtól kb 20 cm-re és ahogy meglátta hogy ébredek, akkora vigyort küldött felém, hogy még a cumit is kiejtette a szájából.. :):):)
Ugye hogy igazam van???