Bebax.

Már bent a kórházban mondták, hogy valószínűleg a szűkös hely miatt kissé befelé áll a bal lábfeje, de ez egy egyszerű tornával -ami inkább masszírozás- ez korrigálható… Mi perszer lelkesen minden pelenkázásnál, fürdetésnél, és amikor csak eszünkbe jutott, nyüstöltük a lábát, és biztos ami biztos a másikat is… Aztán jött a csípőszűrés. A csípőjével semmi baj, a fejét már szépen tartotta, de a dr.nő dongalábat állapított meg… Egész pontosan: bal előláb varus. Ez szerepel a papírokon. Ő is azt mondta, tornáztassuk, és mutatott még két technikát. Mi továbbra is tornáztattuk, masszíroztuk. Mentünk kontrollra. Én úgy láttam, nagyon szépen alakul a lába, de az ortopéd nő szinte az ajtóból közölte, nem változott ez semmit.. Úgyhogy kaptunk combig érő sínt. Ezt méretre készítették, mi választhattunk milyen mintája legyen, ufós lett. Gergőnek ez tetszett. Hordtuk a sínt, és hogy jobban haladjunk, elkezdtünk járni dévény tornára. A sínt idő közben kinőttük, a műtét miatt nem tudtunk menni kontrollra, aztán a drnő ment szabira, úgyhogy most jutottunk el odáig, hogy visszamentünk… A drnő közölte, hogy a dévény tornával nem érünk semmit.. (én azért nem adom fel, mert továbbra is úgy gondolom, látványos a javulás) és hogy én elrontottam mindent mert nem most kellett volna visszamenni… naná. Persze ő az atyaisten én meg vagyok a hülye anyuka… Szóval puffogott vagy 10 percet majd felírt egy újabb gyógycipőt… most ezt kell hordanunk éjjel-nappal…