Beírhatnám csak úgy a szótáras lista végére, de meggyőződésem, hogy ez bizony saját post-ot érdemel.
Először kb két hete hallottam tőle, akkor jöttünk haza mamáéktól, Ő hátul az ülésében, én persze elöl vezető pozícióban. Szokás szerint kérte a teáját, odaadtam, és ekkor jött az első: -tissz.
Kicsit olyan volt mintha…. de féligmeddig elhessegettem a gondolatot, mondván, az azért nem lehet…
Aztán kb egy héttel később megint egy teás szituációban jött a következő tissz.
És azóta egyre sűrűbben. Már nem csak a teára, ha kér egy evőeszközt, vagy bármi mást, és megkapja, jön a “tissz.”
Úgyhogy kijelenthetem, még nincs két éves, de olyan illedelmes, hogy minden adott szituációban jön a “tissz.” 
szótár:
tissz-kössz